Magány

Nem hinném, hogy túl jól vagyok, de azt sem, hogy ez sokáig tartana.

Ehhez sok dolog hozzájárult, egészen biztosan köze van a mai elbaszott orvoslátogatáshoz, nem tudom miért zavar, de kissé szapulom magam, miért vagyok ilyen tökkelütött, már rég vége lenne az egésznek.
Jó volna letudni, jó volna nem érezni azt a megfoghatatlan félelmet az egésszel kapcsolatban, ami ott lapul bennem valahol mélyen.

Múlt héten azt mondta, ne segítsek neki. Ne törődjek vele. Talán még sosem fájt ennyire valami, amit mondott. A szavak, amelyek azt súgják, nincs szükségem rád, azóta is marnak.

Valahogy nem tudok magammal mit kezdeni.
Mennék már dolgozni. Költöznék innen jó messzire. Szükségem lenne szexre. Iszonyúan.

Persze tudom, hogy ezek meg fognak történni. Előbb-utóbb. De a türelmem elfogyott. És pont akkor, amikor az ember már finisben van. Pont ezért. Gyengül a nyomás, az ember elernyed. Kezd kicsit összeomlani.

Szombat éjjel jóbaráttal körbejártuk az összes belvárosi buzi helyet. Volt egy-két pasi, aki tetszett. Volt köztük olyan is, akinek én is bejöttem.
Ott álltam a sörömmel, mustráltam a felhozatalt és hirtelen azon kezdtem gondolkodni, egyáltalán mi is történhetne.
Megmondanám, hogy bocs, de szex csak korlátozott módon. Ha akar még találkozni egy hosszú beszélgetést követőn, mit mondjak neki?
Az udvarló, aki annyira, de annyira szeretett volna közel kerülni hozzám és akit egyáltalán nem zavart, hogy pozitív vagyok, végül kiderült, hogy de, mégis zavarja. Nem mondta meg. Csak kikoptatta magát az életemből.

És valójában nem is a szex hiányzott.

Jó lett volna valakivel hazamenni. Hozzá, hozzám. Összebújni, elaludni. Beletúrni a fejemet a mellkasába, elidőzni kicsit ott, majd szorosan magamhoz ölelni.

Intimitás. Testiség. Összetartozás. Biztonságérzet.

Tudom és érzem, nem lennék még képes egy kapcsolat felépítésének elkezdésére. De valami nagyon-nagyon hiányzik. Hiányzik Az, vagy hiányzik Ő. Nem tudom. De valami nem smakkol.

Megvan annak is az előnye, ha az ember rongy részegre issza magát. Mert amikor reggel felébred, az az első gondolata, mennyire kibaszottan fáj a feje. És nem arra, hogy megint nincs mellette senki.