EÜ

Kezdem azzal, hogy balfasz vagyok rendesen. Nem kellett volna reggel elaludni, ki kellett volna pattanni az ágyból és reggel 9ig bezárólag odaérni. De ez nem így történt, aztán jól kibasztam magammal.

Igazából nem tudom mit lehetne csinálni a magyar egészségüggyel. Pozitív vagy negatív vagy, tök mindegy.

Miután az összeeszkábált weblapon semmiféle konkrét információ nem volt, sikerült felhívnom kb huszadik alkalommal a sebészetet, hogy megkérdezzem a rendelési időt.
Ennek az volt a taktikája, hogy közel három percig kicsöngettem a telefont, ők meg gondolom már unták, hogy csörög és végül felvették.
A gond csak az volt, hogy annyira belemerültem valaminek az olvasásába, hogy hirtelen azt sem tudtam egy másodpercig, hogy én most kit is hívtam valójában és miért.
Aztán átkapcsoltak valahová, ahol határozott hangon beleszóló nő teljesen határozatlan dolgokat mondott:

- Szeretném megtudni a proktológiai ambulancia rendelési idejét.
- Hát, hétfőn.
- És hétfőn hány óráig.
- Hát... olyan délig.
- És csak hétfőn?
- Bejöhet máskor is, megvizsgáljuk, de proktológus csak hétfőn van mindig.

Ez egy jó nagy területet ellátó sebészeti klinika.

Holnap bemegyek. Aztán megmutatom szépen megint a popsimat, megint szépen megnézik és mondanak majd valamit. Gondolom azt, hogy condylomám van. Meg azt, hogy menjek vissza máskor, vagy menjek el máshová. Biztató hír, hogy korábban a Mária utcában azt mondták, mostanság volt olyan eset, hogy megcsinálták az oda beutalt pácienseket és nem küldték el őket, hogy ha beteg vagy, gyógyulj meg máshol. Hurrá! Hurrá! Van remény!