Igazából sosem volt közöttünk a klasszikus testvéri kapcsolat. Betudható a nagy korkülönbségnek.
Még a legelején (nem mintha olyan rég óta tartana az egész állapot) eldöntöttem, hogy a családomnak minderről nem kell tudnia.
Nem kell a kétségbeesés, a felesleges aggódás. Távol élünk egymástól. Jelen helyzetben nem hiszem, hogy bármi értelme lenne beléjük állítani az ideget.
Tegnap este végül szóba került valamilyen szinten az AIDS. Nem tudom felidézni mi volt a kiindulási pont, de testvérem hozta fel. Jó fél órát beszélgettünk róla. Felmértem mit tud, kiegészítettem, felvilágosítottam. Érdeklődő volt, már alapvetően sok mindent tudott.
Egész végig mosolyogtam magamban.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése