Túl vagyok rajta. Szerencsére. Vagyis az első szakaszon.
Most majd mehetek két héten keresztül a Mária utcába ecsetelésre. Mire annak vége lesz, addigra már remélem a gyógyulás első stádiumán át is estem.
Furcsa volt 1.5 napig nem enni. Furcsa volt a hirtelen jött pörgés, amikor szólítottak, elfoglaltam az ágyamat, majd jött az ember a zöld gurulós asztallal.
Furcsa volt a folyosó lámpáit, falait nézni abból a szemszögből és látni egy műtőt.
Érdekes volt elaludni egy pillanat alatt és felébredni kómásnak, majd végigkómázni szinte az egész napot. Nem tudom mennyi ideig műtöttek, de szerintem kb 40-60 perc lehetett.
De legalább megvan.
És köszönöm szépen a SOTE 1. számú sebészeti klinika összes dolgozójának aki velem kapcsolatba került a törődést, az odafigyelést és az ismert magyar egészségügyi körülmények között az emberséges ellátást. És persze kiemelten köszönöm Bencze Viktória doktornőnek.
2009. augusztus 5., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése